Gyerekversek
Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog aki él.
Már közhírré szétdoboltatik
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.
Ténagy Sándortól:
Jó műsor
Tévét néz a kisegér,
Surranfalvi Elemér.
Jó műsor, jaj de jó:
képernyőn egy zsák dió.
Oda nézz, gyönyörű:
Három óriás töpörtyű.
Jó műsor, jó bizony:
kolbász-erdő a rúdon.
Mit motyogsz, kisegér,
Surranfalvi Elemér?
“Nem leszek én éjjeliőr,
inkább leszek operatőr!”
Ténagy Sándor : Kesztyűkötés
Add gyorsan a kezedet,
veszek róla méretet.
Nicsak, ez a hüvelykujjad,
ez pedig a mutató,
a középső a leghosszabb,
erre a gyűrű való;
a kisujjad jaj de kicsi,
olyan pici,
hogy elviszi
egy ma született kiscica!
-Te kis huncut, hozd vissza!
Ne ficánkolj oly sokat,
Ténagy Sándor: Bolondos mondóka
Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földbe tettem,
szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön öntözgettem,
pénteken csak nézegettem,
szombaton már büszkélkedtem,
s akár hiszed,
akár nem:
elérkezett vasárnap,
tíz ága nőtt a fának,
mind a tízet megmásztam,
száz szem makkot leráztam.
Ténagy Sándor: Utazók
Töf-töf, kihe-köhö,
sih-huh, döcörö.
Súlyos a baj, nagyon súlyos:
sziszeregi kö-hö-kö.
-Náthás ez a mozdony, kérem,
sose leszünk Bongyorbéken!
-Kegyed talán bongyorbéki?
-Úgy bizony!
-Én meg, kérem, Bengyerbókra
utazom.
Sih-huh, ciha, prüssz!
Kis komám, ide süss:
három lapát tabletta,
meggyógyul a mozdonyka.
Bongyorbék, Bengyerbók,
örülnek az utazók.
-Sietek a bongyorbéki
búcsúba.
-Én meg, kérem, Bengyerbókra,
lagziba!
Ismeretlen: Móka -vásár
Eladó! Eladó!
-kiáltja az eladó.
Van itt minden, ami kell,
ez sípol, az kelepel,
s hogy a rím is furcsa legyen:
amaz pedig kalapál.
Áll a vásár,
áll a bál,
aki keres,
rátalál.
Cirókából, marókából
friss szállítmány érkezettt,
egyedemből, begyedemből
tessék, kérem, két szelet!
Megéri,
nem drága:
három bukfenc
az ára.
Varró Dániel
Mászogató
Hé, te baba! Hé, te!
Hová lesz a séta?
Nem mászom el Tömörkényig,
csak ide a vödörkémig.
Belehörgök ijesztően,
a szomszéd is kilesz tőlem.
Héka, baba! Héka!
Hová lesz a séta?
Nem megyek a mányi tóig,
csak a távirányitóig.
Átteszem a kettesre,
épp amikor fény derülne
a filmben a tettesre.
Hé, te baba! Hé, te!
Hová lesz a séta?
Nem mászom el Rédéig,
csak a papa gépéig.
Emailjeit befejezem,
ne főjön a feje ezen.
Héka, baba! Héka!
Hová lesz a séta?
Nem megyek el Csátaljáig,
csak a cica tányérjáig.
Kieszem a kajáját,
úgy tudom, hogy kisbabáknak
kimondottan ajánlják.
Pakolgató
Oly nagy a szekrény,
és csupa holmi!
Marha nehéz azt
mind kipakolni.
Sajnos a polcon
könyvek vannak,
véget vetni
nekem kell annak.
Mai svéd líra,
klasszikus angol,
Petőfi puffan,
a padlón landol.
Jókai összes,
Balzac, Stendhal,
Kundera, Hrabal is
a föld fele tendál.
Vár a fiókban
sok bugyi, zokni,
mind kidobálom,
így bulizok, ni.
Az ágynemütartó
sincs kipakolva...
Sosem ér véget
a kisbaba dolga.
Limerickek
Lakott egy kisbaba Veszprémbe,
egy reggel cukornak lett nézve.
Kávéba bétetten
megitták véletlen.
Túlzottan cuki volt vesztére.
*
Lakott egy kisbaba Vácott,
folyton a macskával játszott.
Kapott egy plüsst:
„Inkább ezt üsd!"
Azt hitték, arra majd átszok...
*
Lakott egy kisbaba Ukkban,
azt hitte, fülén is luk van.
Fülébe is szórt hát
robbanós cukorkát.
Azóta esőben pukkan.
*
Szájába vett mindent Eszterke,
szülei türelmét tesztelte.
Lenyelt egy pendrive-ot,
azt mondták: „Ez már sok.
„Eszterke, ne számíts desszertre!"
Hat jó játék kisbabáknak
Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok.
Jó játék a mobilteló,
fogalmam sincs, mire való.
Lenyálazom, aztán heló,
jó játék a mobilteló.
Jó játék a laptopkábel,
főleg, ha még nem lopták el.
Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,
jó játék a laptopkábel.
Jó játék a lapát,
azzal ütjük apát.
Orrot, fület lapít,
jó játék a lapát.
Jó játék a verseskötet,
van rajta egy teljes köpet.
Átnyálaztam, még egy jöhet,
jó játék a verseskötet.
Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.
Egyhangú ringató
Ó, zokogó poronty!
Mosolygós, boldog voltod hol most, no mondd?
Ógsz-mógsz, orrod lóg,
toporogsz morcos módon folyton.
Kócos koboldom,
komolyból mondom: szomorodom
hóbortos, rossz modorodon.
*
Pötty örömöm! Gyöngyöm!
Örökös bömbömöd könyökömön jön,
könyökömön!
Önnön csökönyös kölykömön
örökkön rökönyödöm.
*
Kis pisis picirim,
hisztid kibírni kín! Kín!
Mit sírsz-rísz mindig?
Mit nyísz?
Hisz
nincs bibi,
sírni min nincs itt.
Csitt!
*
Egyre keseregsz nekem, te ded.
Ne tedd!
Ej, te gyerek,
felvegyelek, letegyelek?
Jelentem, ezennel lett elegem.
Ne nyekeregj!
Csend legyen!
Nem! Nem!
Fejem beleverem!
*
Ágálsz, drágám?
Dán táncháznál kárálsz tán?
Báránykám,
ádáz lármád már-már fáj!
Állj!
Szád zárd!
Bár kábává válnál már!
*
Jaj,
parttalan nyavaly!
Altathatatlan, nyafka sarj,
halkabban jajgass!
Hallgass, baba, hallgass!
Hagyd abba hamar, na,
vagy a falat kaparva
kap majd
papa, mama agybajt!
*
Dúlsz-fúlsz,
mufurc?
Pusz-puszt unsz?
Búsulsz juszt
huncutul?
Nu. Kukulj! Dugulj!
Ukkmukkfukk.
Slussz!
Nuku mukk.
*
Élénk lénykém,
békélj!
Gégéd még ép?
Mért? Mért?
Kész!
Ép ész, szétmész
végképp.
*
Hüpp-hüpp, mütyür?
Künn bülbül fütyül:
szürkül.
Brühühü, brühühü, brühühü... -
Tűrj, fül!
@
Nem az összes étel kebel,
ebben bárhogy kételkedel.
S nem is minden kebel étel,
apukádé pont kivétel.
Höcögtető
Dugd a lábad kengyelbe,
ne hagyd csak úgy lógni,
nyereg alatt puhítsd a húst,
ez a magyar módi!
Ne sarkantyúzd lovadat,
magától is szálldos,
nem gebe az, hanem kérlek
tűzlegelő táltos.
Hej, Miska, Varró Miska,
paripádon, höc, höc,
huszár módra, magyar módra,
hősiesen röpködsz.
Popód alatt nyereg van,
lábad körül kengyel,
teringettét, magyar vagy te,
nem török vagy lengyel!
Az ördöggel megyünk mi
farkasszemet nézni,
pelenkát most ne csócsálgass,
legyél, fiam, férfi!
Hej, Miska, Varró Miska,
a nyeregben, höc, höc,
huszár módra, magyar módra,
férfiasan köpködsz.
Fülhegyezgető
Kipp-kopp, billentyű,
hangok jönnek innen, tyű!
Klikk-klikk, kisegér,
hangja ide is elér.
annyi időt mért tölt?
Műfordít és bérkölt.
Kopog-e vagy klikkel,
onnan lehet tudni, hogy ez
pasziánsz vagy flipper.
Kipp-kopp, billentyűk,
onnan bűbáj, innen nyűg.
Akinek a lába hatos
Akinek a lába hatos,
az a baba csodálatos.
Akinek a lába hetes,
az a gyerek tökéletes.
Lába hanyas önnek?
Kilences. A nyolcas zoknik
most már rám se jönnek.
Kinek lába kilences,
az a baba igen fess!
Akinek a lába tizes,
annak egy új zoknit fizess,
slussz-passz, pussz!
ALTATÓ
(ezt ütemesen és kitartóan kell mondogatni)
Kisbaba, kisbaba, vicces fej,
cukipofa fejedet biccentsd el!
Laposakat, laposakat pislantol,
álom a szemeden most landol.
Kisbaba, kisbaba, álmodjál,
alszik a vigyor is a szádon már,
alszik a nyafogás, alszik a dac,
iciket, piciket szusszantgatsz.
Pályamester cicuskája
mit gondolt egy reggel
Tetszett neki a vaspálya
Oda heveredett el.
Keresztben a fényes sinen
Mosakodott lustán,
Szólt a mozdony
Menj el innen
Ostoba cicuskám!
Nekem tovább kell haladnom
A fele sem tréfa
Viszem sok-sok jó utasom
Vídám messzi célba.
Fuss el innen te kis lomha
Légy ez egyszer észen,
Szólt a mozdony zakatolva
indulásra készen.
Arrébb ült a cica mégis
Annyi esz van hát,
De a sínre csakazértis
Rátette a farkát.
Le is csapta a mozdony
a fele farkát!
Jaaa!?
Aki a haladásnak utjában áll,
Igy jár!
Mesebeli kiskirályhoz.....
Mesebeli kiskirályhoz
Betévedt egy kisleány
Hogy az éppen vacsorázott
Tulipános udvarán
Ugye szép itt? Ugye jó itt?
Nézz csak ide meg oda
Bársony itt a gyepes udvar
Drágakő a palota
A mi libánk ezüsttollú,
Aranyszőrű a cicánk,
Ugye itt maradsz nálunk
Örökre te kisleány?
Köszönöm a meghívást de
El nem fogadhatom
Szalmatetős kicsi kunyhó
Az a ház, hol én lakom.
A mi libánk közönséges,
S nem aranyos a cicánk,
De ott van a kistestvérem,
Édesanyám meg apám.
Ha ölelnek, ha csókolnak,
Fejem rájuk hajthatom,
Szalmatetős kicsi kunyhóm
A világért nem adom
Weöres Sándor:
Békák
Brekekex
brekekex
brekekex!
Gyere bujj
viz alá
ha szeretsz!
Idelenn
soha sincs
vad idő!
Idelenn
sose hull
az eső!
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri
Ajaj, hol volt hol nem...
Volt egyszer egy iciri
piciri házacska.
Ott lakott egy iciri
piciri kis macska.
Volt annak két iciri
piciri kis ökre,
rákaptak egy iciri
piciri kis tökre.
Csizmát húz az iciri
piciri kis macska,
hová lett az iciri
piciri barmocska.
Bejárja az iciri
piciri kis erdőt,
s nem leli az iciri
piciri tekergőt.
Bejárja az iciri
piciri kaszálót,
s nem látja az iciri
piciri kószálót.
Rátalál egy iciri
piciri kis tökre,
bánatában iciri
picirit meglökte.
Felfordult az iciri
piciri tököcske,
benne a két iciri
piciri ökröcske.
Megörült két iciri
piciri ökrének:
Vége van az iciri
piciri mesének.
Orbán Ottó:
Torreádor
Bika, bika
fekete
feje meg a
feneke.
Dúl-fúl, toporog,
a homok csikorog.
Jaj, a bika, jaj!
Jaj, jaj, jaj!
Itt van a baj.
Itt jön a bátor:
a torre, a torre,
a torreádor.
Orbán Ottó:
A faállatok
Azt mondják a faállatok,
rémes ez a faállapot.
Ha így teszünk,
nyikorog,
ha úgy teszünk,
csikorog,
a nyakunk, a derekunk
sehogy se forog.
Hogyha télen fabált csapnak,
föl ne csapjál faállatnak!
Petőfi Sándor:
Anyám tyúkja
Ejh, mi a kő! Tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsülje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. -
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberül szolgáltál.
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhúsra,
Élj a tyúkkal barátságba'...
Anyám egyetlen jószága.
Sárga lábú kiskakas kiugrott a gyepre.
Körmös sarkantyújával udvar közepére.
Megállj, megállj, Tarajos!
Bár a szemed haragos,
jó pecsenye a húsod,
azt magad is jól tudod!
Gazdag Erzsi:
A kis kakas rézgarasa
Elgurult egy rézgaras.
Fölkapta egy kis kakas.
Ha fölkapta, jól tette,
a bögyébe betette.
De a bögye kidobta,
mérges lett a kakasra.
Összeszidta a kakast:
"Búzát adjál, ne garast!"
Kis kakas a piacon
búzát vett a garason.
Ezt adta a begyének,
most már békén megélnek.
Gazdag Erzsi:
Tarka cica, fehér cica
Tarka cica,
fehér cica, haj!
Meglátta, hogy
kemencén a vaj.
Tarka cica,
fehér cica
egyet ugrott, haj!
S nyelve hegyén
elolvadt a vaj.
A gazdasszony
haragjában
seprűt fogott, hej!
S kopogott a fehér cica,
tarka cicafej.
Fésüs Éva:
Békanóta
Békakirály papucsának elveszett a párja,
nézi erre, nézi arra, seholse találja.
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!
Szalajtották a kis gyíkot, nézze meg az árkot,
keresték a náderdőben szitakötő lányok.
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!
Nem találják a papucsot sehol a világon,
ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon!
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!
Brekeke!...
Csoóri Sándor: Csetneki
Hosszú nyakú Csetneki
sánta lovát csetleti.
Csetleti, botlatja,
lódoktorhoz vontatja.
Kóc a kötőfék,
szakad szét,
püff neki:
sárba csöppen Csetneki.
Nemes Nagy Ágnes:
Láttam, láttam
Láttam, láttam lappantyút!
Éjszaka, erdőn meglestem,
róka-vadásszal kettesben.
Nem volt ottan lámpa, se ház,
mentünk: én meg a rókavadász,
akkor az égen, fekete égen
valami röppent még feketébben,
valami röppent: lappantyú!
Két szeme lángja, két pici lámpa,
gurgula-hangja úszik utána
Devecsery László:
Az egerek szekere
Szalmatető, szalmaház,
benne vajon ki tanyáz?
ott laknak az egerek,
készítenek szekeret.
Szalmából font a szekér,
tíz búzaszem belefér.
Csipegetik verebek!
Éhesek az egerek...
Sajtból vannak a lovak,
s ha búzaszem nem marad:
felfalják a lovakat.
Szabó Lőrinc: Hörpentő
Gá-gá, bíró, bumbele Máté,
nem apádé, nem anyádé,
tied ez a nagy karéj,
tej van hozzá, hófehér.
Míg ezt szépen megiszod,
Húz a liba papucsot,
indul messze Angliába,
fél, hogy fázni fog a lába.
Azt üzeni: odaér,
mire elfogy a karéj,
s ahogy iszod a tejet,
kortyok szerint lépeget:
lép,
lép,
lépeget,
még,
még, még egyet -
az utolsót! Így ni! Már
egész üres a pohár!
Ennek aztán örvendek,
s én is nagyot hörpentek.
Elefánt
Megfázott az elefánt
rossz dolog a nátha,
bánja már, hogy nem maradt
messzi Indiába'.
Rács előtt egy kisgyerek
tanakodva nézi,
mibe fújja ormányát
az elefántbébi?
Nem fújhatja, nem bizony
csöppnyi zsebkendőbe,
legfeljebb egy jókora
lipi-lepedőbe.
Gazdag Erzsi:
Ringató
Ring, ring,
ring a nád.
Nádon ring a fészek.
Nádirigó kisfia,
aludj, álmodj szépet!
Du-du
szól a szél.
Szól a szél dudája.
Elaludt a kisrigó.
Alszik a nád és a tó.
Alszik, alszik minden.
Aludj te is, kincsem!
Szép kis bölcső, kérlek téged,
hadd pihenni kis öcsémet!
Hadd a zajt most, hadd a lármát,
ne zavard meg csendes álmát!
Né, mily szépen alszik, látod?
De fölretten, hogyha bántod.
Ringasd szépen a babát,
hadd aludja ki magát!
Jung Károly:
Esti mondóka
Kerülget az álom:
mezőről mezőre
szállok lepkeszárnyon.
Röptet a nyár, ingat,
mezőről mezőre
hív a virágillat.
Lendvai Ilona:
Ringató
Aludj el kislányom,
Gyönyörű virágom,
Éjszínű szemeden
Kopogtat az álom.
Egy csillag, két csillag,
Szívemmel ringatlak,
Öt csillag, hat csillag,
Soha el nem hagylak!
Tordai Jolán:
Anya betakar
Hallod a csöndet?
Elpihent a szél.
Esteli égen
a hold útra kél.
Alszik az utca,
fű, fa, lombos ág.
Lepke, madárka
már aludni szállt.
Csak egy magányos
fülemüle zeng,
csillagos fényben
esti dalba kezd.
Miért szól az ének?
Altatni akar.
Aludj el szépen,
anya betakar.
Móra Ferenc:
Este
Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.
Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:
"Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya
"
Pákozdi Gabriella:
ringató
Aludj el, csöpp kincsem,
kicsinyke kilincsem,
csillogó rézgombom,
aludj el, ha mondom!
Álmodat őrizze
minden kis tollpihe,
testedet takarja
holdanyó paplanja,
zümmögjön füledbe
százezer porszemcse,
kismackód ölében
ringatózz gyöngéden.
Éjtündér incseleg,
hunyd le hát szép szemed,
aludj el, aludj már,
virgoncos manókám.
Juhász Magda:
A vizipók szomjas volt
Boltba ment a vízipók,
pedig pénze nem is volt.
Pult mögül egy boltos szólt,
a nadrágja foltos volt:
- Vizet adjak vízipók?
Vizet nem tart ez a bolt!
Szabódott a vízipók:
- Dehogy vizet, inkább bort!
Ha van pénzed vízipók,
máris kimérem a bort.
Hazament a vízipók,
mivel pénze nem is volt,
s képzeljétek azóta,
halpénzt gyűjti a borra.
Alszik erdő és a rét,
alszik minden régen,
csak te vagy még kicsikém,
csak te vagy még ébren.
Mondtam mesét számtalant,
dalt is énekeltem,
mégsem alszol, így kérlelsz
- Anyu mesélj nékem.
Újra kezdem a mesét,
és mikor elvétem,
kijavítod, s elmondod
ahogy én meséltem.
Hogyha elnyom az álom,
már azonnal hallom:
- Anyu kérlek mondd tovább,
hiszen még nem alszom
Álmos vagyok, aludjunk
rimánkodom néked,
de te egyre könyörögsz:
- Csak még egyet kérek.
Te találod ki anyu
a legszebb meséket,
csak még egyet szeretnék,
azt a csodaszépet.
Melyik volt a csodaszép
de jó volna tudni,
és így éjfél körül, már
végre elaludni.
Fátyolfelhőn tündérek,
törpék jönnek értem,
elalszom, és a mesét,
te mondod már nékem.
Tamkó Sirató Károly:
VÁNDOR MÓKA
Elindultunk
Balátára malátáért,
Galántára palántáért,
Rabizára paprikáért,
Soroksárra salátáért,
Macsoládra - kocsonyáért,
Kocsonyádra - mazsoláért
Cseresznyésre cseresznyéért,
Szerencs-Érre szerencséért,
Pécelre - mézért
Mézeskútra - pénzért.
Jöttünk-mentünk
Nagylaposon - hegyesen,
Homoródon - begyesen,
Hétrongyoson - feszesen,
Lassú-réten - sebesen.
Mit csináltunk?
Hévízen - vacogtunk,
Szomoródon - kacagtunk,
Árnyékoson - napoztunk
Koplallón - jóllaktunk,
Éberlakon - álmodtunk.
Tolcsván tocsogtunk,
Potyondon potyogtunk,
Szikszón szikkadtunk,
Csuklódon csuklottunk,
Lepénden lepént ettünk,
Legénden legénkedtünk,
Nyíratádon - bolondoztunk,
Bolondócon - nyiratkoztunk,
Szekeresden szekereztünk,
Nekeresden nem-kerestünk,
Heverdelen elhevertünk,
Előréven elrévedtünk.
Be is értünk
Verebesre - seregestül,
Seregesre - verebestül,
Fenekesre fenekestül,
Csolnakosra csolnakon,
Lovas-szirtre jó lovon,
Szombathelyre szombaton,
Hangosvölgybe - daltalan,
Dalos-zugba - hangtalan,
Zajgóvárra - zajtalan,
Szomjúhelyre szomjasan,
Gyopárosra párosan,
Boldogkőre, Bársonyosra
bársonyban és boldogan!
Szabó Lőrinc:
Falusi hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.
Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Csacsi
rábőg, hogy: I-á!
Rút! Rút! Rút!
Fel is, le is út:
mérges Pulyka te szereted
csak a háborút!
Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.
Weöres Sándor:
A birka-iskola
Egyszer volt egy nagy csoda,
Neve: birka-iskola.
Ki nem szólt, csak bégetett,
Az kapott dicséretet.
Ki oda se ballagott,
Még jutalmat is kapott,
Így hát egy se ment oda,
Meg is szűnt a iskola.
Weöres Sándor:
Kutyatár
Harap utca három alatt
Megnyíllott a kutyatár
Síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülü Aladár
Kutyatár, kutyatár, kutyafülü Aladár.
Húsz forintért tarka kutya
Tízért, fehér kutya jár.
Törzsvevőknek öt forintért
Kapható a kutya már.
Kutyatár, kutyatár, kutyafülü Aladár.
Zelk Zoltán:
Hová szaladsz vizipók?
-Hová szaladsz vizipók?
-Keresem a békát!
-Mért nem húzol kiscipőt?
-Gyorsabb így mezítláb!
-Miért futsz ily sebesen?
-Én leszek a násznagy:
ma tartják a lagziját
a békakirálynak...
-Hol lesz a lakodalom?
-A királyi házban:
sásból, nádból épített
tavi palotában...
-Hát a menyasszony ki lesz,
békakirály párja?
-Hetedhét mocsárnak a
legszebb békalánya...
Móricz Zsigmond:
A török és a tehenek
Volt egy török, Mehemed,
sose látott tehenet.
Nem is tudta Mehemed
milyenek a tehenek.
Egyszer aztán Mehemed
lát egy csomó tehenet.
Csudálkozik Mehemed,
"Ilyenek a tehenek?"
Én vagyok a Mehemed,
Mi vagyunk a tehenek.
Számlálgatja Mehemed,
Hány félék a tehenek.
Meg is számol Mehemed
három féle tehenet:
fehéret, feketét, tarkát,
Meg ne fogd a tehén farkát!
Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek!
Nemes Nagy Ágnes:
Tarka ló
Ment az utcán tarka ló.
Barna-fehér volt a ló,
fényes nyaka, fényes feje,
mint héjából most kibújt
barna-fehér vadgesztenye.
Mentem volna eléje,
elmaradtam mögéje,
barna-fehér sálja volt
(úgy értem, hogy sörénye).
Kányádi Sándor:
Róka-mondóka
Volt egy kicsi kakasom,
elvitte a róka.
Jércém is a tavaszon,
elvitte a róka.
Volt egy ludam, jó tojó,
elvitte a róka.
Récém, tóban tocsogó,
elvitte a róka.
Gácsérom és gúnárom,
elvitte a róka.
Semmim sincsen, tirárom,
vigye el a róka!
Megay László:
Sárkány
Nem a hegyen, sem a völgyben,
hanem egy nagy mesekönyvben,
nem oly régen, mostanában
sárkány lakott egymagában.
Zord az élet, nem derű
sárkánynak, ha hétfejű.
Ha köszöntik -Jó napot!- ,
emelhet hét kalapot.
Drégely László:
Bohó álom
Kert alatt,
Rét alatt
Bundás kutya
elszaladt.
Tarka volt,
Farka volt,
Hátán macska
lovagolt!
Tamkó Sirató Károly: Pinty és ponty
Volt egyszer egy ponty,
Úszott, mint a pinty!
Volt egyszer egy pinty,
Repült, mint a ponty!
Együtt mentek...
Úsztak, szálltak, mendegéltek,
tán még most is mendegélnek,
ha a kelő napsugárban
útjuk végére nem értek.
Elöl ment a ponty.
Úszott, mint a pinty.
Utána a pinty.
József Attila:
Altató
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
Dunna alatt alszik a rét-
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja a fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés-
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
-s míg szendereg a robogás-
álmában csönget egy picit-
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább-
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundít a lapda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik-
aludj elszépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed-
aludj el szépen, kis Balázs.
Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka.-
Aludj el szépen, kis Balázs.
Weöres Sándor:
Csiribiri
Csiribiri csiribiri
Zabszalma -
Négy csillag közt
Alszom ma.
Csiribiri csiribiri
Bojtorján -
Lélek lép a
Lajtorján.
Csiribiri csiribiri
Szellő-lány -
Szikrát lobbant,
Lángot hány.
Csiribiri csiribiri
Fült katlan -
Szárnyatlan szállj,
Sült kappan!
Csiribiri csiribiri
Lágy paplan -
Ágyad forró,
Lázad van.
Csiribiri csiribiri
Zabszalma -
Engem hívj ma
Álmodba.
Zelk Zoltán:
Este jó, este jó
Este jó, este jó,
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.
Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.
A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.
Lassu tánc, lassu tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.
De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.
Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is, mint a füst,
mert könnyű vagyok...
Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet...
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.
Simai Mihály:
Maci-altató
Méhes odú,
lik-
luk
lak.
Rajta van egy
csip-
csup
csap.
Ha megnyitod azt a csapot,
csodafinom méz csöppen.
Hét bögrável idehozok,
aludjatok, kicsi bocsok,
szép csöndben!
Barak László:
Altatódal
Aludj karomban
aludj nyugodtan
álmodj szépet
virágos rétet
gyöngyöket
labdát
kirakós kockát
suttogó erdőt
rózsaszín kendőt
aludj kislányom
fátyol az álom
királyfi hozza
szívedet kincsem
bearanyozza.
Hajnal Gábor:
Este
Szinva mellett jegenyesor
fut a falun végig,
a zöld vízben pelyhes kacsák
önmagukat nézik.
Kiskapuból öregasszony
lépeget a partra,
sárga csőrű kiskacsáit
hívja, hívogatja.
Megindul a kacsasereg
csalogató szóra,
hegyek mögé elbújt a Nap,
itt az alkonyóra.
Halovány ég sötétedik,
fénylik már a csillag,
nyújtott hangon egy gyermeket
vacsorához hívnak.
Jegenyék is álmosodnak,
szélben megremegnek,
kicsi kacsák hazatérnek
s ők is lepihennek.
Beney Zsuzsa:
Altató
Amikor alszol,
sötétség fekszik a fákon,
fekete fátyol az ágon-
álmában hallgat a szél.
Csendesen alszol,
míg építi csendben az álom
palotáit a holdbeli tájon-
a holdbeli Dávid zenél.
Susog az ezüstszínű éj:
"Jó voltál egész nap, aludjál,
álmodban is nőjél, okosodjál,
nőj, okosodj, kicsikém!"
Pákozdi Gabriella:
esti mondóka
Egy hold az égre megy
Kettő csillagmintás kendő
Három szemed csípi álom
Négy fürdővízben légy
Öt sikáld üstököd
Hat mancsod még ragad!
Hét mosd füled tövét
Nyolc tiszta minden porc
Kilenc kis kegyenc,
Tíz tejbegríz,
kanalazd be, finom, meleg
aztán gyerünk, ágyba veled
Csoóri Sándor:
Dióbél bácsi
Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakik ott bárki,
Csak Dióbél bácsi.
Ha rácsapsz a dióhéjra,
Kinyílik a csontkapuja
és cammogva előmászik
Vén Dióbél bácsi.
Csak a szádat tátsd ki!
Tamkó Sirató Károly:
Mondjam még?
Volt egy dongó, meg egy légy,
tovább is van, mondjam még?
- Mondjad!
Volt egy molnár, meg egy pék,
tovább is van, mondjam még?
- Mondjad!
Volt egy asztal, meg egy szék,
tovább is van, mondjam még?
- Mondjad!
Volt egy kantár, meg egy fék,
tovább is van, mondjam még?
- Mondjad!
Ha neked ez nem elég,
öleld meg a kemencét!
Weöres Sándor:
Haragosi
Fut, robog a kicsi kocsi
rajta ül a Haragosi
Din-don-diridongó;
Ha kiborul az a kocsi,
lerepül a Haragosi,
Din-don-diridongó;
Fut a havon a fakutya,
vele fut a retyerutya
Din-don-diridongó;
Ha kiborul a fakutya
lepotyog a retyerutya
Din-don-diridongó.
Weöres Sándor:
Regélő
Három görbe legényke, róka rege róka,
Tojást lopott ebédre, róka rege róka,
lett belőle rántotta, róka rege róka,
A kutya lerántotta, róka rege róka.
Egyik szidta gazdáját, róka rege róka,
Másik meg a fajtáját, róka rege róka,
Harmadik az ükapját, róka rege róka,
Hozzávágta kalapját, róka rege róka.
Weöres Sándor:
Sehallselát Dömötör
Sehallselát Dömötör
buta volt, mint hat ökör,
mert ez a Sehallselát
kerülte az iskolát.
Azt gondolta, hogy a pék
a pékhálót szövi rég,
és kemencét fűt a pók,
ottan sülnek a cipók.
Azt hitte, hogy szűcs az ács,
zabszalmát sző a takács,
sziklát aszal a szakács,
libát patkol a kovács.
Míg más olvasott meg írt,
őcsak ordítani bírt,
megette a könyvlapot,
s utána tintát ivott.
Csak azt mondom: Dömötör
buta volt, mint hat ökör,
mert ez a Sehallselát
kerülte az iskolát.
Weöres Sándor:
A Tündér
Bóbita Bóbita táncol,
körben az angyalok ülnek,
béka-hadak fuvoláznak,
sáska-hadak hegedülnek.
Bóbita Bóbita játszik,
szárnyat igéz a malacra,
ráül, igér neki csókot
röpteti és kikacagja.
Bóbita Bóbita épít,
hajnali köd-fal a vára,
termeiben sok a vendég,
törpe-király fia-lánya.
Bóbita Bóbita álmos,
elpihen őszi levélen,
két csiga őrzi az álmát,
szunnyad az ág sürüjében.
Nemes Nagy Ágnes:
Gesztenyefalevél
Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét.
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg,
az óriás nappal-éjjel,
óriási tenyerével
befödné a fejemet.
Nemes Nagy Ágnes:
Pisti gondolkozik
Érdekes,
érdekes.
Én nem értem, mért van ez.
Hogyha Éva énekel
egy kis, vékony éneket,
mindjárt bejön a szobába
szomszéd- Gábor, Panni, Klára -
érdekes.
Ha én kezdek énekelni
egy NAGY, HANGOS éneket,
mindjárt kimegy a szobából
Éva, Panni, Klára, Gábor-
érdekes.
Mezei András: Apja és fia
Ha apuval megszökünk,
délig haza sem jövünk.
A kezünket zsebre vágva
Kisétálunk a világba.
Még hogy ő nagy, én kicsi,
talán ez is valami?
Lábunk előtt fut a labda,
Hol én rúgom, hol meg apja.
Azután meg leülünk,
izzadt ingben leülünk,
ehetnénk is az ebédet,
kezet mosunk, bokát, térdet.
MESEBELI KISKIRÁLYHOZ
Mesebeli kiskirályhoz,
Betévedt egy kisleány,
Épp amikor uzsonázott,
Tulipános udvarán.
Ugye szép itt? Ugye jó itt?
Nézz csak ide, meg oda;
Bársony itt a gyepes udvar
Drágakő a palota.
A mi cicánk aranyszőrű,
Ezüst tollú a libánk,
Ugye itt maradsz minálunk
Örökre, te kisleány?
Köszönöm a meghívást,
de el nem fogadhatom.
Szalmatetős kicsi kunyhó
a ház, hol én lakom.
A mi cicánk nem aranyos,
és fehér tollú a libánk,
de ott van a kistestvérem,
édesanyám meg apám.
Ha ölelnek, ha csókolnak,
Fejemet rájuk hajthatom,
Szalmatetős kicsi kunyhót,
a világért nem adom.
Bartos Erika:
Apához
Mikor leszek én is felnőtt?
Mond el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
de nem is vagyok baba!
Mond el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e, mond, korán reggel
dolgozóba menni?
Jó érzés-e hazaérni,
megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
ma is nagyobb lettem:
Jó érzés-e betakarni,
puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
kérlek, ne menj messze!
Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
kézen foglak Téged!
Örülsz neki? Vigyázol rá?
Mi vagyunk a képen!
Én vagyok az apukámmal,
ketten, kéz a kézben!